BEMUTATÁS
A leghátrányosabb
kistérségek közé sorolt Fehérgyarmati
Kistérségre vonatkozó Kistérségi
Foglalkoztatási Akcióterv
előkészítése és megalkotása
történik meg. A projekt megvalósítása
a vonatkozó szakterületen tevékenykedő és a
térségben működő partnerek
segítségével és bevonásával
történik, a kitűzött célok minél
hatékonyabb elérése érdekében. .
A létrejövő akcióterv által a térség legfontosabb foglalkoztatási problémáira, különös tekintettel a tartósan munkanélküli roma lakosság, valamint a fiatalnépesség munkaerő-piaci (re)integrációjával kapcsolatos nehézségekre születik stratégia, valamint konkrét cselekvési terv. A tervezett tevékenységek közt a térség valós igényein alapuló előkészítés közösségi fórum, komplex igényfelmérés, valamint a releváns statisztikai adatok gyűjtésével valósul meg. A részt vevő munkacsoportok felkészítése, folyamatos képzése, valamint tréningje
biztosított a jelen projekt keretei között. A komplex előkészítés, valamint a partnerekkel és a célcsoportokkal való folyamatos egyeztetés és információcsere biztosítja, hogy a létrejövő akcióterv operatív elemei a jövőben adaptálhatókká váljanak az esetlegesen a jövőben felmerülő problémás helyzetek kezeléséhez is.
Fehérgyarmat Város Önkormányzatának közép- és hosszú távú koncepciói vannak tevékenységei továbbfejlesztésére. E fejlesztések finanszírozását részben saját erőből, részben külső támogatások felhasználásával kívánja megvalósítani.
Alapvető cél a „szolgáltató önkormányzati” jelleg kialakítása mind a hatósági, mind pedig a helyi közigazgatási funkciók ellátásának területén. Mivel Fehérgyarmat városa a statisztikai kistérség központja is, ezért az önkormányzatnak a térség kiegyensúlyozott gazdasági, szociális és területi fejlődésének biztosítása érdekében további feladatokat és funkciókat kell felvállalnia, különös tekintettel a térségi tervezés, stratégiaalkotás és információszolgáltatás területén.
Olyan szolgáltatások, információs adatbázisok és informatikai infrastrukturális feltételek kialakítása a cél, melyek segítik a térségi fejlesztési programok és projektek koordinációját és megvalósítását.Fehérgyarmat városa és a Fehérgyarmati Kistérség földrajzi fekvése, a határ az országos és regionális központhoz viszonyítva periférikus.
Azonban a térség határmenti fekvése mind gazdasági, mind társadalmi szempontból komoly lehetőséget is jelent, hiszen a határmenti együttműködésen alapuló fejlesztések javíthatják a helyi gazdasági szereplők versenyképességét, valamint a civil szférában megvalósuló egyes tevékenységek hatékonyságát. Az önkormányzat célja a határmenti térségi programok és projektek koordinációja
és olyan szolgáltatások biztosítása, melyek hozzájárulnak a határmenti kooperáció sikeréhez.
A megvalósítani tervezett tevékenységek megvalósításához az együttműködő partnerek alapvetően a már rendelkezésre álló technikai (IKT) eszközöket és infrastruktúrát kívánják használni. (A projekt költségvetésében csak azon eszközök beszerzése került tervezésre, melyek elengedhetetlenül szükségesek a projekt lebonyolításához és melyekkel a partnerek egyike sem rendelkezik.)
Ezek az erőforrások a jelen pályázatot benyújtó önkormányzatnál állnak rendelkezésre.
Szintén megvalósítás fontos erőforrása az önkormányzat és a helyi civil szervezetek jól működő és több éves múltra visszatekintő kapcsolata, mely nemcsak a projektidőszakban, hanem ennek lezárását követően is kiválóan alkalmas a szükséges visszacsatolások és információáramoltatás biztosításához. Az önkormányzat és a helyi civil szervezetek kapcsolatrendszere a projekt lezárása után hozzásegít a létrejövő eredmények hatékony fenntartásához, illetve ezek megsokszorozásához.
Hosszú távú célok:
1. A társadalmi kirekesztettség és szegénység megszüntetése;
2. Az elvándorlás megállítása;
3. Minőségi munkahelyek teremtése az elsődleges munkerőpiacon és a
szociális gazdaságban
Közvetlen célok:
1. Kistérségi foglakoztatási akcióterv kialakítása;
2. Az akcióterv érvényesülését, fenntarthatóságát biztosító partnerség
kialakítása az önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, a foglalkoztatási,
szociális, képzési szolgáltatásokat végző intézmények, szervezetek valamint a
helyi vállalkozások között;
3. A akcióterv kialakításához kapcsolódó képzések, kutatások lebonyolítása.
4. Az akcióterv végrehajtásához a partnerség működéséhez szükséges
projektmenedzsment kialakítása;
Átfogó célok:
1. Az európai, nemzeti, regionális és megyei stratégiák foglakoztatásra, és humánerőforrás fejlesztésre vonatkozó elemeinek érvényesítése és multiplikálása;
2. a szektorok közötti együttműködés előmozdítása.
Tartós munkanélküliek, különösen a roma származásúak A kistérségben a tartós munkanélküliség magas aránya jelenti az egyik
legnagyobb foglakoztatási gondot. Az Akcióterv és komplex programok nélkül a romák helyzete kilátástalan. Az aktív korú roma népesség min. 70 %-a tartozik a tartós munkanélküliek közé Inaktívak, különösen a nők Az aktivitási ráta a 45 %-ot sem éri el. Az inaktivitás egyik oka a munkanélküliség előli menekülés. A magasabb gyermekszám miatt a nők itt hosszabb időre maradnak ki a munkaerőpiacról, elhelyezkedésüket nehezíti a gyermeknevelést támogató szolgáltatások hiánya.
A vándorlási veszteség a legmagasabbak között van az országban. Az elvándorlás különösen a 29 év alatti képzett munkavállalók körében magas. A 35 év alattiak aránya a munkanélküli népességen belül meghaladja a 30%-ot A pályakezdő munkanélküliek részesedése is 12% fölött van. A magas számok mögött leginkább a képzettség (sokszor az iskolai nevelés) hiánya áll.
A projekt 64/2004 Kormányrendelet alapján a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé sorolt Fehérgyarmati kistérségben valósul meg. A kistérség mind a munkanélküliség tekintetében, mind a társadalmi-gazdasági komplex mutató alapján a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek körébe tartozik. A kistérség munkanélküliségi rátája 13,7 %, amely jelentős mértékben
meghaladja még az országos átlaghoz képest magas 7,8 %-os észak-alföldi régiós átlagot is. A keleti piacok megszűnése, a mezőgazdaság átalakulása, a gazdaságtalanul termelő szervezetek felszámolása a rendszerváltást követően, a munkanélküliség korai és nagymértékű, tartós megjelenésében mutatkozott meg. A munkanélküliség indokai között olyan tényezők szerepelnek, mint a
szakképzési rendszer rugalmatlansága, a nők elhelyezkedését segítő szolgáltatások kiépületlensége. De a jellemzően aprófalvakból álló térségben (akistérség településeinek 42%-a 500 fő alatti lélekszámú) tömegközlekedés, a szervezett utaztatás hiányosságai még a szakképzett munkaerő elhelyezkedési esélyeit is lecsökkentik. A munkaerőpiaci kirekesztődés indokai között meg kell továbbá említeni, hogy az elhúzódó gazdasági átalakulás egy a megfelelő támogató szolgáltatások nélkül esélytelen, a munkavállalás szempontjából
alulmotivált, a munkaerőpiaci kihívásokat eleve kerülő réteget hozott létre. Ez a közfelfogással ellentétben nem csak a romákat érinti, megmutatkozik az inaktívak magas arányában is. A térségre jellemző a halmozottan hátrányos helyzetű roma népesség jelenléte,
illetve a szociális anomáliákat tovább mélyítő létszámnövekedése. A romák becsült létszámaránya a térségben 3,5 - 4% között van. A munkanélküliség körükben minimum 70%-os. A kialakult helyzet hátterében az áll, hogy a rendszerváltás utáni elhúzódó válság, a leszakadást megakadályozó komplex (munkaerőpiaci, szociális, egészségügyi, oktatási, közösségfejlesztő) intézkedések hiánya, valamint a foglalkoztatók jelentős részénél meglévő előítéletesség, a helyzet kilátástalanágának elfogadása immár több generáción
átívelő kirekesztettséget eredményezett. A helyzet védett munkahelyek teremtésével, komplex programok lebonyolításával és mindenképp a közösségek részvételével orvosolható.
A térségben a regisztrált munkanélküliek között a pályakezdők aránya 12%. A pályakezdő munkanélküliek magas arányszáma előrevetíti, hogy a helyi munkaerőpiac koordináció és ösztönzés nélkül nem fog a magasabb jövedelmet, jobb munkakörülményeket biztosító fejlődési irányba mozdulni, mert nagyszámú munkatapasztalat és munkakapcsolat nélküli, olcsó, mondhatni kiszolgáltatott
tartalék áll majd rendelkezésre. A fiatalok aránya a munkanélküliek között a fent említettnél is magasabb. Ha a 35 év alatti munkavállalókat vesszük alapul, több mint 30%. Ez az alacsony képzettségi szintre, a rugalmatlan szakképzési rendszerre vezethető vissza, de belejátszik az is, hogy a fejletlenebb régiókban és térségekben a foglalkoztatók országos sem a fiatal korosztályok munkavállalását preferálják. A kistérség egyik legnagyobb problémája az elvándorlás. Az 1000 lakosra vetített vándorlási különbözet évi átlaga 1990 óta minden esetben az ország 10 legrosszabb térségi adatai közt volt az országban. Az elvándorlás a képzett 25-29
év közötti népesség körében a legjelentősebb. Az elvándorlás oka a versenyképes munkalehetőségek hiánya, az alacsonyabb életminőség. Ez olyan szintű problémát és hosszú távon jelentkező hátrányt jelent, amellyel a foglalkoztatási akciótervnek mindenképpen foglakoznia kell. Megoldást egyrészt a szociális gazdaság bővítése jelenthet (pl. a vidékfejlesztéshez, a
környezetvédelemhez, a kistérségi közigazgatáshoz, a kirekesztődés elleni lépésekhez kapcsolódó munkahely teremtés révén). Másrészt egy átfogó térségi fejlesztési stratégia kell majd ahhoz, hogy a KKV-k számának és versenyképességének emeléséhez szükséges, a kvalifikált munkaerőt megtartó K+F kapacitás és adminisztráció álljon rendelkezésre.
A piacgazdaság követelményei szerinti átalakulás lassan zajlott és válságot okozott. A helyzet kialakulásában meghatározó volt a térség kedvezőtlen földrajzi helyzete és fejletlensége. A térség helyzetének jellemzésére a legenyhébb jelző az „innováció hiányos”, de a Regionális Akcióterv nemes egyszerűséggel periférikusnak minősíti. A regionális és megyei fejlesztési koncepciók az erősségek között tartják számon a nagy létszámban rendelkezésre álló olcsó és szabad munkaerőt. A térségben szerzett gyakorlati tapasztalatok azonban nem minden esetben igazolják ezt a megállapítást. A térség foglalkoztatói, köztük a projekt lebonyolításában közreműködő partner cégek képviselői is beszámolnak arról, hogy nem vagy nem könnyen találnak a követelményeknek megfelelő munkaerőt.
Ennek csak egyik oka és csak bizonyos szakmákra igaz, hogy a felkínált bérek alacsonyak, nem vonzóak a munkavállalók számára. Gyakori, más objektív tényezők tartják vissza őket az elhelyezkedéstől. Ilyen a munkavállalást gátló tényezőt jelentenek a munkaerő szervezett utaztatásában, a gyermeknevelést támogató szolgáltatások ellátásában jelentkező hiányosságok.
Az elmúlt 15 év egymástól független foglakoztatási, szakképzési, szociális projektjei kevesebb eredményt hoztak a vártnál, s általában nem bizonyultak fenntarthatónak. A szociális foglakoztatás nem jelentett megoldást az elvándorlásra, nem növelte a társadalmi kohéziót. a szakképzési és átképzési kínálat rugalmatlan, a cégek szakképzési hozzájárulása így nem befektetés csak kényszeredett gesztus.
A koordinációra és a partnerség kialakítására szükség van, leginkább azért, mert az innováció nem érvényesül egy atomizált struktúrában. Az innovációra, pedig szükség van ahhoz, hogy (védett és minőségi) munkahelyek jöjjenek létre, hogy sikerüljön feloldani a cégek versenyképességi szempontjai és a foglakoztatás szempontjai közötti ellentétet. A közösségi szolgáltatások tartalmait a
hagyományos irányok (szociális, egészségügyi, stb.) mellett az idegenforgalom, a környezetvédelem, a vállalkozások kiszolgálása irányában kell szélesíteni, ahhoz hogy a szociális gazdaság ellensúlyozni tudja a hátrányokat. A kistérség a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági jellemzői miatt kedvezményezett helyzetben van a fejlesztési források elosztása szempontjából. A térség
abszorpciós képessége viszont fejlesztésre szorul. Leginkább a partnerségi kapcsolatok építésének tekintetében vannak hiányosságaink. Ezért is fontos, hogy a jelen projekt egyik fő eredménye az akcióterv megvalósításához szükséges együttműködési hálózat kialakítása lesz. Ennek érdekében a projekt megvalósításában partnerként és együttműködőként olyan szervezetek vesznek
részt, amelyek egyrészt reprezentálják a kistérséget, másrészt multiplikáló szerepet tölthetnek be. A pályázat beadását két előkészítő találkozó előzte meg. Az elsőre 2004. júliusában került sor. E találkozó legfontosabb eleme a ROP és HEFOP pályázati lehetőségeinek összefoglalása mellett annak tisztázása volt, hogy a cégek és az önkormányzatok milyen felelősségvállalásra képesek. A találkozón gyakorlatilag valamennyi 25 fő feletti létszámot foglalkoztató fehérgyarmati vállalkozás képviseltette magát.
A találkozón sor került egy projekt ötlet vizsgálatára, amelynek lényege a szakképzés, az egyéni fejlesztés és a szakképzés összekapcsolása révén 50, tartós munkanélküli köztük 25 roma származású elsődleges munkaerőpiacra történő visszavezetése volt. A közös helyzetelemzés rávilágított arra, hogy a foglakoztatási projektek leggyengébb pontját a tovább foglalkoztatás követelménye jelenti. Ezt olyan kis és középvállalkozások, amelyek jó esetben is csak másfél évre tudnak előre tervezni, nem tudják felvállalni.
A Foglalkoztatási Akcióterv segítséget jelenthet ennek a helyzetnek a feloldásában akár azzal, hogy rotációs rendszert hoz létre a továbbképzés, munkaerő kölcsönzés, szociális gazdaságban történő foglakoztatás ötvözésével, s kizárja annak veszélyét, hogy a tovább foglakoztatás veszteséget jelentsen. A rendezvények a projekt előre haladásához kapcsolódnak, azok megrendezését
és színvonalát mind a projektmenedzsment tagjainak, mind a Monitoring Bizottságnak értékelni kell.
Az értékelés szempontjai:
– A módszer értékelése
– A hatékonyságot befolyásoló tényezők
– A résztvevők száma, összetétele és elégedettsége
– Igazodás a projekt ütemtervéhez és költségvetéséhez
– Észrevételek és javaslatok a fejlesztésre
Az eseti beszámolók egyrészt alapul szolgálnak a közvélemény tájékoztatásához, másrészt bekerülnek a Szakmai Irányító Testület, a Konzorciumi Taggyűlés számára készülő dokumentumok közé és összegző formában a Szerződéskötő Hatóságokhoz eljuttatott beszámolókba is.A módszer értékelése a szakmai vezető és a megvalósítók véleményén alapul, amely figyelembe veszi, hogy az adott projekt elemmel kapcsolatban milyen visszajelzések érkeznek a résztvevők részéről, illetve a munkacsoportok és a projektmenedzsment munkájában kimutatható-e az adott esemény hatása. A képzés jellegű események során értékelő kérdőíveket adunk közre. Az egyéb események hatása viszont inkább a megfogalmazott releváns javaslatok számából vezethető le.
Az eseményeken résztvevők számáról az eseményeken készült regisztrációs ívek adnak tájékoztatást, amelyek szintén részét képezik a beszámolóknak, valamint szükségesek a projekt könyveléséhez is.
Az együttműködési hálózatba bevonni kívánt és bevont partnerszervezetek tervezett számának előzetes meghatározásakor figyelembe vettük a kistérség önkormányzatainak, gazdasági és társadalmi szervezeteinek számát. Annak ellenére, hogy az akcióterv kidolgozása során nyitottságra törekszünk, a folyamat hatékonyságát úgy látjuk biztosítottnak, ha a közvetlen részvétel mellett, ahol ez
lehetséges a reprezentatív képviseletek elérésére törekszünk, így a kamarák bevonására, a kistérségi társulás megjelenésére, a kisebbségi önkormányzatok közös képviseletére, a gyermek és ifjúsági önkormányzatra, stb. Így 30 szervezet részvételével már biztosítani lehet valamennyi szereplő megjelenítését. A partnerek számát a projekteseményeken, a munkacsoportok munkájában
történő részvétel, az internetes portál kihasználtsága alapján lehet mérni. A reprezentativitáshoz viszont kevés mennyiségi jellegű mutató kapcsolódik. Kérdőíves formában azt tudjuk felmérni, hogy partnereink önálló munkájuk során multiplikálták-e a projekt eredményeit. Ennek mérése és elsődleges megítélése szintén a Szakmai Irányító Testület feladata.
A támogatott foglalkoztatási Akcióterv eredményeképpen megvalósult a foglalkoztatást bővítő projektek és a foglalkoztatottak számát belső és külső adat forrásokból egyaránt lehet mérni. Mivel a projekt eredményeinek fenntartása és a foglakoztatási lehetőségek bővítése miatt NFT pályázatokat fogunk igénybe venni, a Regionális Fejlesztési ügynökségtől, az Irányító Hatóságtól beszerezhetőek
információk az után követés időszakában benyújtott pályázatainkról. A Munkaügyi Központ mind a projektjeinkről, mind a projektek segítségével foglalkoztatottak számáról információval tud szolgálni. A magunk által kialakítandó monitoring rendszer adatai viszont tartalmazni fogják a képzési rendszer, a közszolgáltatások szervezésével kapcsolatos foglakoztatási elemeket is. Ráadásul a kiemelt célcsoportokra, a roma származásúakra, a nőkre és a fiatalokra gyakorolt hatást is alaposabban fogja vizsgálni.
A monitoring rendszer három elemre fog épülni, a statisztikai jellegű követésre (pl. a segélyen élők számának alakulása, szakképzésben résztvevők, munkahelyek száma, stb.), az akcióterv megvalósításában résztvevők igényeinek, érdekeinek érvényesülése. Az akcióterv végrehajtásának keretében megvalósuló projektek foglalkoztatást, és a foglalkoztathatóságot növelő eredményei. A
Monitoring lebonyolítása miatt fejleszteni kívánjuk a Munkaügyi Központ, illetve a Városi Szociális Központ módszertani szerepét és lehetőségeit, illetve a társadalmi szervezetek részvételére számítunk az értékelést segítő kutatások kidolgozása és lebonyolítása során.
A létrejövő akcióterv által a térség legfontosabb foglalkoztatási problémáira, különös tekintettel a tartósan munkanélküli roma lakosság, valamint a fiatalnépesség munkaerő-piaci (re)integrációjával kapcsolatos nehézségekre születik stratégia, valamint konkrét cselekvési terv. A tervezett tevékenységek közt a térség valós igényein alapuló előkészítés közösségi fórum, komplex igényfelmérés, valamint a releváns statisztikai adatok gyűjtésével valósul meg. A részt vevő munkacsoportok felkészítése, folyamatos képzése, valamint tréningje
biztosított a jelen projekt keretei között. A komplex előkészítés, valamint a partnerekkel és a célcsoportokkal való folyamatos egyeztetés és információcsere biztosítja, hogy a létrejövő akcióterv operatív elemei a jövőben adaptálhatókká váljanak az esetlegesen a jövőben felmerülő problémás helyzetek kezeléséhez is.
Fehérgyarmat Város Önkormányzatának közép- és hosszú távú koncepciói vannak tevékenységei továbbfejlesztésére. E fejlesztések finanszírozását részben saját erőből, részben külső támogatások felhasználásával kívánja megvalósítani.
Alapvető cél a „szolgáltató önkormányzati” jelleg kialakítása mind a hatósági, mind pedig a helyi közigazgatási funkciók ellátásának területén. Mivel Fehérgyarmat városa a statisztikai kistérség központja is, ezért az önkormányzatnak a térség kiegyensúlyozott gazdasági, szociális és területi fejlődésének biztosítása érdekében további feladatokat és funkciókat kell felvállalnia, különös tekintettel a térségi tervezés, stratégiaalkotás és információszolgáltatás területén.
Olyan szolgáltatások, információs adatbázisok és informatikai infrastrukturális feltételek kialakítása a cél, melyek segítik a térségi fejlesztési programok és projektek koordinációját és megvalósítását.Fehérgyarmat városa és a Fehérgyarmati Kistérség földrajzi fekvése, a határ az országos és regionális központhoz viszonyítva periférikus.
Azonban a térség határmenti fekvése mind gazdasági, mind társadalmi szempontból komoly lehetőséget is jelent, hiszen a határmenti együttműködésen alapuló fejlesztések javíthatják a helyi gazdasági szereplők versenyképességét, valamint a civil szférában megvalósuló egyes tevékenységek hatékonyságát. Az önkormányzat célja a határmenti térségi programok és projektek koordinációja
és olyan szolgáltatások biztosítása, melyek hozzájárulnak a határmenti kooperáció sikeréhez.
A megvalósítani tervezett tevékenységek megvalósításához az együttműködő partnerek alapvetően a már rendelkezésre álló technikai (IKT) eszközöket és infrastruktúrát kívánják használni. (A projekt költségvetésében csak azon eszközök beszerzése került tervezésre, melyek elengedhetetlenül szükségesek a projekt lebonyolításához és melyekkel a partnerek egyike sem rendelkezik.)
Ezek az erőforrások a jelen pályázatot benyújtó önkormányzatnál állnak rendelkezésre.
Szintén megvalósítás fontos erőforrása az önkormányzat és a helyi civil szervezetek jól működő és több éves múltra visszatekintő kapcsolata, mely nemcsak a projektidőszakban, hanem ennek lezárását követően is kiválóan alkalmas a szükséges visszacsatolások és információáramoltatás biztosításához. Az önkormányzat és a helyi civil szervezetek kapcsolatrendszere a projekt lezárása után hozzásegít a létrejövő eredmények hatékony fenntartásához, illetve ezek megsokszorozásához.
Hosszú távú célok:
1. A társadalmi kirekesztettség és szegénység megszüntetése;
2. Az elvándorlás megállítása;
3. Minőségi munkahelyek teremtése az elsődleges munkerőpiacon és a
szociális gazdaságban
Közvetlen célok:
1. Kistérségi foglakoztatási akcióterv kialakítása;
2. Az akcióterv érvényesülését, fenntarthatóságát biztosító partnerség
kialakítása az önkormányzat, a kisebbségi önkormányzat, a foglalkoztatási,
szociális, képzési szolgáltatásokat végző intézmények, szervezetek valamint a
helyi vállalkozások között;
3. A akcióterv kialakításához kapcsolódó képzések, kutatások lebonyolítása.
4. Az akcióterv végrehajtásához a partnerség működéséhez szükséges
projektmenedzsment kialakítása;
Átfogó célok:
1. Az európai, nemzeti, regionális és megyei stratégiák foglakoztatásra, és humánerőforrás fejlesztésre vonatkozó elemeinek érvényesítése és multiplikálása;
2. a szektorok közötti együttműködés előmozdítása.
Tartós munkanélküliek, különösen a roma származásúak A kistérségben a tartós munkanélküliség magas aránya jelenti az egyik
legnagyobb foglakoztatási gondot. Az Akcióterv és komplex programok nélkül a romák helyzete kilátástalan. Az aktív korú roma népesség min. 70 %-a tartozik a tartós munkanélküliek közé Inaktívak, különösen a nők Az aktivitási ráta a 45 %-ot sem éri el. Az inaktivitás egyik oka a munkanélküliség előli menekülés. A magasabb gyermekszám miatt a nők itt hosszabb időre maradnak ki a munkaerőpiacról, elhelyezkedésüket nehezíti a gyermeknevelést támogató szolgáltatások hiánya.
A vándorlási veszteség a legmagasabbak között van az országban. Az elvándorlás különösen a 29 év alatti képzett munkavállalók körében magas. A 35 év alattiak aránya a munkanélküli népességen belül meghaladja a 30%-ot A pályakezdő munkanélküliek részesedése is 12% fölött van. A magas számok mögött leginkább a képzettség (sokszor az iskolai nevelés) hiánya áll.
A projekt 64/2004 Kormányrendelet alapján a 42 leghátrányosabb helyzetű kistérség közé sorolt Fehérgyarmati kistérségben valósul meg. A kistérség mind a munkanélküliség tekintetében, mind a társadalmi-gazdasági komplex mutató alapján a területfejlesztési szempontból kedvezményezett térségek körébe tartozik. A kistérség munkanélküliségi rátája 13,7 %, amely jelentős mértékben
meghaladja még az országos átlaghoz képest magas 7,8 %-os észak-alföldi régiós átlagot is. A keleti piacok megszűnése, a mezőgazdaság átalakulása, a gazdaságtalanul termelő szervezetek felszámolása a rendszerváltást követően, a munkanélküliség korai és nagymértékű, tartós megjelenésében mutatkozott meg. A munkanélküliség indokai között olyan tényezők szerepelnek, mint a
szakképzési rendszer rugalmatlansága, a nők elhelyezkedését segítő szolgáltatások kiépületlensége. De a jellemzően aprófalvakból álló térségben (akistérség településeinek 42%-a 500 fő alatti lélekszámú) tömegközlekedés, a szervezett utaztatás hiányosságai még a szakképzett munkaerő elhelyezkedési esélyeit is lecsökkentik. A munkaerőpiaci kirekesztődés indokai között meg kell továbbá említeni, hogy az elhúzódó gazdasági átalakulás egy a megfelelő támogató szolgáltatások nélkül esélytelen, a munkavállalás szempontjából
alulmotivált, a munkaerőpiaci kihívásokat eleve kerülő réteget hozott létre. Ez a közfelfogással ellentétben nem csak a romákat érinti, megmutatkozik az inaktívak magas arányában is. A térségre jellemző a halmozottan hátrányos helyzetű roma népesség jelenléte,
illetve a szociális anomáliákat tovább mélyítő létszámnövekedése. A romák becsült létszámaránya a térségben 3,5 - 4% között van. A munkanélküliség körükben minimum 70%-os. A kialakult helyzet hátterében az áll, hogy a rendszerváltás utáni elhúzódó válság, a leszakadást megakadályozó komplex (munkaerőpiaci, szociális, egészségügyi, oktatási, közösségfejlesztő) intézkedések hiánya, valamint a foglalkoztatók jelentős részénél meglévő előítéletesség, a helyzet kilátástalanágának elfogadása immár több generáción
átívelő kirekesztettséget eredményezett. A helyzet védett munkahelyek teremtésével, komplex programok lebonyolításával és mindenképp a közösségek részvételével orvosolható.
A térségben a regisztrált munkanélküliek között a pályakezdők aránya 12%. A pályakezdő munkanélküliek magas arányszáma előrevetíti, hogy a helyi munkaerőpiac koordináció és ösztönzés nélkül nem fog a magasabb jövedelmet, jobb munkakörülményeket biztosító fejlődési irányba mozdulni, mert nagyszámú munkatapasztalat és munkakapcsolat nélküli, olcsó, mondhatni kiszolgáltatott
tartalék áll majd rendelkezésre. A fiatalok aránya a munkanélküliek között a fent említettnél is magasabb. Ha a 35 év alatti munkavállalókat vesszük alapul, több mint 30%. Ez az alacsony képzettségi szintre, a rugalmatlan szakképzési rendszerre vezethető vissza, de belejátszik az is, hogy a fejletlenebb régiókban és térségekben a foglalkoztatók országos sem a fiatal korosztályok munkavállalását preferálják. A kistérség egyik legnagyobb problémája az elvándorlás. Az 1000 lakosra vetített vándorlási különbözet évi átlaga 1990 óta minden esetben az ország 10 legrosszabb térségi adatai közt volt az országban. Az elvándorlás a képzett 25-29
év közötti népesség körében a legjelentősebb. Az elvándorlás oka a versenyképes munkalehetőségek hiánya, az alacsonyabb életminőség. Ez olyan szintű problémát és hosszú távon jelentkező hátrányt jelent, amellyel a foglalkoztatási akciótervnek mindenképpen foglakoznia kell. Megoldást egyrészt a szociális gazdaság bővítése jelenthet (pl. a vidékfejlesztéshez, a
környezetvédelemhez, a kistérségi közigazgatáshoz, a kirekesztődés elleni lépésekhez kapcsolódó munkahely teremtés révén). Másrészt egy átfogó térségi fejlesztési stratégia kell majd ahhoz, hogy a KKV-k számának és versenyképességének emeléséhez szükséges, a kvalifikált munkaerőt megtartó K+F kapacitás és adminisztráció álljon rendelkezésre.
A piacgazdaság követelményei szerinti átalakulás lassan zajlott és válságot okozott. A helyzet kialakulásában meghatározó volt a térség kedvezőtlen földrajzi helyzete és fejletlensége. A térség helyzetének jellemzésére a legenyhébb jelző az „innováció hiányos”, de a Regionális Akcióterv nemes egyszerűséggel periférikusnak minősíti. A regionális és megyei fejlesztési koncepciók az erősségek között tartják számon a nagy létszámban rendelkezésre álló olcsó és szabad munkaerőt. A térségben szerzett gyakorlati tapasztalatok azonban nem minden esetben igazolják ezt a megállapítást. A térség foglalkoztatói, köztük a projekt lebonyolításában közreműködő partner cégek képviselői is beszámolnak arról, hogy nem vagy nem könnyen találnak a követelményeknek megfelelő munkaerőt.
Ennek csak egyik oka és csak bizonyos szakmákra igaz, hogy a felkínált bérek alacsonyak, nem vonzóak a munkavállalók számára. Gyakori, más objektív tényezők tartják vissza őket az elhelyezkedéstől. Ilyen a munkavállalást gátló tényezőt jelentenek a munkaerő szervezett utaztatásában, a gyermeknevelést támogató szolgáltatások ellátásában jelentkező hiányosságok.
Az elmúlt 15 év egymástól független foglakoztatási, szakképzési, szociális projektjei kevesebb eredményt hoztak a vártnál, s általában nem bizonyultak fenntarthatónak. A szociális foglakoztatás nem jelentett megoldást az elvándorlásra, nem növelte a társadalmi kohéziót. a szakképzési és átképzési kínálat rugalmatlan, a cégek szakképzési hozzájárulása így nem befektetés csak kényszeredett gesztus.
A koordinációra és a partnerség kialakítására szükség van, leginkább azért, mert az innováció nem érvényesül egy atomizált struktúrában. Az innovációra, pedig szükség van ahhoz, hogy (védett és minőségi) munkahelyek jöjjenek létre, hogy sikerüljön feloldani a cégek versenyképességi szempontjai és a foglakoztatás szempontjai közötti ellentétet. A közösségi szolgáltatások tartalmait a
hagyományos irányok (szociális, egészségügyi, stb.) mellett az idegenforgalom, a környezetvédelem, a vállalkozások kiszolgálása irányában kell szélesíteni, ahhoz hogy a szociális gazdaság ellensúlyozni tudja a hátrányokat. A kistérség a kedvezőtlen társadalmi-gazdasági jellemzői miatt kedvezményezett helyzetben van a fejlesztési források elosztása szempontjából. A térség
abszorpciós képessége viszont fejlesztésre szorul. Leginkább a partnerségi kapcsolatok építésének tekintetében vannak hiányosságaink. Ezért is fontos, hogy a jelen projekt egyik fő eredménye az akcióterv megvalósításához szükséges együttműködési hálózat kialakítása lesz. Ennek érdekében a projekt megvalósításában partnerként és együttműködőként olyan szervezetek vesznek
részt, amelyek egyrészt reprezentálják a kistérséget, másrészt multiplikáló szerepet tölthetnek be. A pályázat beadását két előkészítő találkozó előzte meg. Az elsőre 2004. júliusában került sor. E találkozó legfontosabb eleme a ROP és HEFOP pályázati lehetőségeinek összefoglalása mellett annak tisztázása volt, hogy a cégek és az önkormányzatok milyen felelősségvállalásra képesek. A találkozón gyakorlatilag valamennyi 25 fő feletti létszámot foglalkoztató fehérgyarmati vállalkozás képviseltette magát.
A találkozón sor került egy projekt ötlet vizsgálatára, amelynek lényege a szakképzés, az egyéni fejlesztés és a szakképzés összekapcsolása révén 50, tartós munkanélküli köztük 25 roma származású elsődleges munkaerőpiacra történő visszavezetése volt. A közös helyzetelemzés rávilágított arra, hogy a foglakoztatási projektek leggyengébb pontját a tovább foglalkoztatás követelménye jelenti. Ezt olyan kis és középvállalkozások, amelyek jó esetben is csak másfél évre tudnak előre tervezni, nem tudják felvállalni.
A Foglalkoztatási Akcióterv segítséget jelenthet ennek a helyzetnek a feloldásában akár azzal, hogy rotációs rendszert hoz létre a továbbképzés, munkaerő kölcsönzés, szociális gazdaságban történő foglakoztatás ötvözésével, s kizárja annak veszélyét, hogy a tovább foglakoztatás veszteséget jelentsen. A rendezvények a projekt előre haladásához kapcsolódnak, azok megrendezését
és színvonalát mind a projektmenedzsment tagjainak, mind a Monitoring Bizottságnak értékelni kell.
Az értékelés szempontjai:
– A módszer értékelése
– A hatékonyságot befolyásoló tényezők
– A résztvevők száma, összetétele és elégedettsége
– Igazodás a projekt ütemtervéhez és költségvetéséhez
– Észrevételek és javaslatok a fejlesztésre
Az eseti beszámolók egyrészt alapul szolgálnak a közvélemény tájékoztatásához, másrészt bekerülnek a Szakmai Irányító Testület, a Konzorciumi Taggyűlés számára készülő dokumentumok közé és összegző formában a Szerződéskötő Hatóságokhoz eljuttatott beszámolókba is.A módszer értékelése a szakmai vezető és a megvalósítók véleményén alapul, amely figyelembe veszi, hogy az adott projekt elemmel kapcsolatban milyen visszajelzések érkeznek a résztvevők részéről, illetve a munkacsoportok és a projektmenedzsment munkájában kimutatható-e az adott esemény hatása. A képzés jellegű események során értékelő kérdőíveket adunk közre. Az egyéb események hatása viszont inkább a megfogalmazott releváns javaslatok számából vezethető le.
Az eseményeken résztvevők számáról az eseményeken készült regisztrációs ívek adnak tájékoztatást, amelyek szintén részét képezik a beszámolóknak, valamint szükségesek a projekt könyveléséhez is.
Az együttműködési hálózatba bevonni kívánt és bevont partnerszervezetek tervezett számának előzetes meghatározásakor figyelembe vettük a kistérség önkormányzatainak, gazdasági és társadalmi szervezeteinek számát. Annak ellenére, hogy az akcióterv kidolgozása során nyitottságra törekszünk, a folyamat hatékonyságát úgy látjuk biztosítottnak, ha a közvetlen részvétel mellett, ahol ez
lehetséges a reprezentatív képviseletek elérésére törekszünk, így a kamarák bevonására, a kistérségi társulás megjelenésére, a kisebbségi önkormányzatok közös képviseletére, a gyermek és ifjúsági önkormányzatra, stb. Így 30 szervezet részvételével már biztosítani lehet valamennyi szereplő megjelenítését. A partnerek számát a projekteseményeken, a munkacsoportok munkájában
történő részvétel, az internetes portál kihasználtsága alapján lehet mérni. A reprezentativitáshoz viszont kevés mennyiségi jellegű mutató kapcsolódik. Kérdőíves formában azt tudjuk felmérni, hogy partnereink önálló munkájuk során multiplikálták-e a projekt eredményeit. Ennek mérése és elsődleges megítélése szintén a Szakmai Irányító Testület feladata.
A támogatott foglalkoztatási Akcióterv eredményeképpen megvalósult a foglalkoztatást bővítő projektek és a foglalkoztatottak számát belső és külső adat forrásokból egyaránt lehet mérni. Mivel a projekt eredményeinek fenntartása és a foglakoztatási lehetőségek bővítése miatt NFT pályázatokat fogunk igénybe venni, a Regionális Fejlesztési ügynökségtől, az Irányító Hatóságtól beszerezhetőek
információk az után követés időszakában benyújtott pályázatainkról. A Munkaügyi Központ mind a projektjeinkről, mind a projektek segítségével foglalkoztatottak számáról információval tud szolgálni. A magunk által kialakítandó monitoring rendszer adatai viszont tartalmazni fogják a képzési rendszer, a közszolgáltatások szervezésével kapcsolatos foglakoztatási elemeket is. Ráadásul a kiemelt célcsoportokra, a roma származásúakra, a nőkre és a fiatalokra gyakorolt hatást is alaposabban fogja vizsgálni.
A monitoring rendszer három elemre fog épülni, a statisztikai jellegű követésre (pl. a segélyen élők számának alakulása, szakképzésben résztvevők, munkahelyek száma, stb.), az akcióterv megvalósításában résztvevők igényeinek, érdekeinek érvényesülése. Az akcióterv végrehajtásának keretében megvalósuló projektek foglalkoztatást, és a foglalkoztathatóságot növelő eredményei. A
Monitoring lebonyolítása miatt fejleszteni kívánjuk a Munkaügyi Központ, illetve a Városi Szociális Központ módszertani szerepét és lehetőségeit, illetve a társadalmi szervezetek részvételére számítunk az értékelést segítő kutatások kidolgozása és lebonyolítása során.